Problémamentes Rh terhesség, mégis sok következmény a kisbabánál

Az első terhességemben a 36. hétig úgy tűnt, hogy minden rendben van, ekkor azonban a 36. heti vérvétel eredménye azt mutatta, hogy az anti D ellenanyag pozitív, titerszám 1:8. A választott orvosom (Dr. Urbán Márta, Szent Imre Kórház) mondta, hogy nem igazán érti, ez mitől van, de akkor ezentúl hetente menjek az OVSZ-be vérvételre, ill. hetente UH-n is megnézi a babát. Szóval az oldal szerzőjével szemben úgy tűnik én még egy viszonylag hozzáértő orvost fogtam ki, legalábbis komolyan vette a dolgot és betartotta az orvosi protokollt. Az OVSZ-ben ajánlották dr. Hajdú Krisztinát, mint a téma szakértőjét, így felhívtam őt. Nagyon kedves volt és megnyugtatott, hogy már a végén vagyok a terhességnek és a titer is alacsony, meg ismeri a kezelőorvosomat, aki nagyon jó ultrahangos, úh. nem lesz semmi baj. Hálistennek a titer szám egészen a 40. hétig nem emelkedett és az UH-n sem láttak semmi baljós jelet. A 40. hétre azonban a titer szém 1:18-ra emelkedett, így mondta az orvosom, hogy jöjjek be a kórházba és ha másnapig nem indul meg a szülés magától, akkor beindítjuk. Így is történt, s kisfiam látszólag egészségesen (9/10 Apgar) meg is született. Azt gondoltuk, hogy ezzel megúsztuk az Rh problémát, minden rendben van… Amiről senki nem tájékoztatott, a kezelő orvosom sem, hogy ez a probléma nem ér véget a születéssel, utána is lehetnek következmények. Másnapra a fiam erősen besárgult, ezért kék fény kezelést kapott, ami hálistennek segített. Mint utólag kiderült a transzfúzió határán volt… 5 nap után hazamentünk a kórházból, s megint úgy tűnt egy időre, hogy minden rendben van, de aztán feltűnt, hogy a baba mozgása nagyon görcsös, állandóan akaratlanul a nyelvét öltögeti, és hogy már 2 hetesen átfordul a hasáról a hátára, de valahogy furcsán teszi ezt… A Tűzoltó utcai fejlődésneurológiára kerültünk, ahol a vizsgáló orvos megállapította a hipertóniát, ill. idegrendszeri sérülésre is gyanakodott (konkrétan: a babában az ellenanyag miatt elpusztuló vörösvérsejtek bomlástermékeként keletkező ún. bilirubin nevű anyag (ez okozza a sárgaságot is) lerakódott az agytörzsi magvakban, s ez károsította az idegpályákat, tehát ez egy maradandó elváltozás). Nagyon meg voltunk ijedve… Mondták, hogy biztosat csak koponya MR vizsgálattal lehet mondani, de ezt az altatás miatt nagyon nem akartam. Közben 12 hetesen elkezdtük a baba Dévény kezelését. Egy nagyon jó szakemberhez kerültünk, s a hipertónia szépen javult. A tűzoltó utcai orvos a görcsös végtag mozdulatokra felírt egy kemadrin nevű gyógyszert, ami alapból a parkinson kór kezelésére szolgál…! Mondanom sem kell, nagyon nem akartam ezt sem beadni a 2 hónapos babámnak, a Dévény tornász próbált is lebeszélni róla, de persze a nagy ijedtségben és laikusként nem mertem az orvosi utasítást bojkottálni, úgyhogy elkezdtük szedni a gyógyszert. Közben volt a Tűzoltó utcai klinikán egy bentfekvéses kivizsgálásunk is, ahol persze kiderült, hogy eléggé vérszegény a baba, úh. szedjünk vasat meg a folsavat, meg havonta készüljön vérkép. Pár hónap után a vérszegénység hálistennek rendeződött. A fiam 5 hónapos korában egy új neurológushoz mentünk a Szent István kórházba (dr. Liptai), aki addigra már nem látott a fiamnál súlyosabb, a normálistól eltérő jelenségeket, s a kemadrint is leállította. Viszont a dolgok tisztázása végett ő is az MR vizsgálatot javasolta. Végül hosszas dilemmázás után úgy döntöttük, hogy a rágódás és találgatás helyett legyen az MR. Hálistennek az eredmény negatív lett. Ezután már nagyjából rendeződtek a dolgok, még pár hónapig kaptuk a Dévény kezelést, utána TSMT tornát csináltunk, s 1 éves korára gyógyultnak nyilvánították a fiamat. Azóta sajnos kiderült nála egy szemészeti és egy gerincrendellenesség is, de ezek az orvosok szerint nincsenek összefüggésben az RH összeférhetetlenséggel… Legalábbis nem tudnak róla. Összességében annyira lett volna szükségünk, hogy valaki elmondja, hogy milyen következmények lehetnek egy Rh-s babánál (vérszegénység, hipertónia), és akkor mindezek nem sokkhatásként érnek, és nem csak sodródunk az eseményekkel, hanem fel tudunk rá készülni.
Ezek után nagy dilemmát jelentett számunkra, hogy merjünk-e második gyereket vállalni… Dr. Hajdú Krisztinával egyeztettem ismét telefonon, s azt mondta, hogy mivel az első terhesség az Rh szempontjából enyhe lefolyású volt, így nyugodtan bevállalhatunk még egyet. Véleménye szerint várhatóan a terhesség 30. hete felé fog jelentkezni az ellenanyag emelkedés, s utána ha baj, van magzati transzfúzióval lehet kezelni a problémát. Nagy szívfájdalmam, hogy ő már nem vállal terhesgondozást, így nem tudtam hozzá kerülni. Így A SOTE I-en Dr. Beke Artúrhoz kerültem, ő már vezényelt le sikeres Rh összeférhetetlenségi terhességet, tudja miről van szó. Ő is azt mondta, hogy be szabad vállalni a második gyereket, persze szoros kontroll mellett, illetve hogy lehet számítani többhónapos kórházi benntfekvésre, úh. várjunk amíg a fiam kicsit nagyobb lesz. Jelenleg a második babámat várom, de még a legelején vagyok, így még semmi nem derült ki Rh vonalon, nemsokára megyek az első vérvételre az OVSZ-be. Egy dologban reménykedhetünk: van 50% esélyünk az Rh negatív babára, ugyanis az apa heterozigóta Rh pozitív. Egy következő írásban szívesen megosztom majd a tapasztalataimat.

One thought on “Problémamentes Rh terhesség, mégis sok következmény a kisbabánál

  1. Rhbaba says:

    Szia, köszi a hozzászólásodat! Drukkolok nagyon a második babához, remélem, minden rendben lesz! (Az orvos több hónapos befektetési javaslata érthetetlen – szerintem értelmetlen is, én biztos nem hagynám…) Kriszta

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *